Az és kötőszó használata és kiemelése nem véletlen, ugyanis Ildikó májusban, fia, Balázs pedig júniusban érte el ezt a szintet. Már közel két éve azt írtuk róluk, hogy anya-fia sikerpáros, azóta még inkább rászolgáltak a megnevezésre! Ketten együtt egy 40.000 pontos csapatot vezetnek! Úgy, hogy Balázs még mindig gimnazista – és világbajnok!
Gáz volt: nem volt gáz és telefon…
Azon kevés vezető közé tartoznak, akik nem a termék, hanem az üzlet miatt csatlakoztak. 2014 január 20-án, amikor regisztráltak és döntöttek, otthonukban éppen kikapcsolták a fűtést, és a mobiltelefon szolgáltatásukat is. Intenzív külső és belső motivációjuknak köszönhetően hamar elértek a 7-es szintre, és fél évvel az indulás után keresetük már jóval túllépte Ildikó két diplomás, biztosítós fizetését. (Azt a súlyos nettó 140.000 forintot…) Hamarosan az akkor 15 éves Balázs is regisztrált, az ő pozícióján is 3-4 hónap alatt elérte az anya-fia sikerpáros a vezetői szintet.
Nyolcszoros siker, „feleannyi” HV-val
Rögös út vezetett a sikerhez! – meséli Balázs. – Másfél éven belül 4 közvetlen hálózatvezetőnk hagyta abba a munkát családi okok miatt, vagy vett egy lassabb tempót. Mélységben is volt 2 ilyen eset. Ha ezek nem lettek volna, a jövedelmünk legalább a duplája lenne, de így se panaszkodhatunk. Folyamatos tervezett munkával megnyolcszoroztuk anya régi jövedelmét.
Sikerkulcs: önképzés – jelentős ráfordítással
A siker persze nem az ölükbe pottyant. Ildikó szerint, ha az elején nem kértek volna kölcsön képzésekre, tréningekre, CD anyagokra és könyvekre, messze nem haladnának így. Azóta is havonta 2 könyvet elolvasnak, részt vesznek minden Biocom tréningen egy nagy csapattal, valamint 2-3 hetente járnak egyéb tréningekre, tanfolyamokra, előadásokra, a jövedelmük egy részét mindig az önképzésükre költik.
Akár napi félnapi munka = eredmény
A kemény és tervezett munka hívei, így az álmaikat-céljaikat követve és megélve tudnak élni. Vannak olyan hónapok, amikor a napok nagy részét – fejenként 6-12 óra – tényleges, eredményt hozó munkával töltik. Véleményük szerint ennek köszönhetik az eredményeket.
Rendszeres pihenés, szponzori ajándékokkal
Szeretnek dolgozni, és természetesen pihenni is. Egy hajtós időszakot mindig egy nagy pihenő követ. Mindig megjutalmazzák magukat! Magyarországon rengeteg wellness-hétvégén vettek már részt, sokszor a szponzoruk, Komporday Annamária ajándékaként. S amikor nem marad energia sütés főzésre, kipróbálnak egy-egy új éttermet Budapesten.
Világjárás a Biocom által
Mindig is vágytak az utazásokra, de túl messzire nem jutottak. Amióta Biocomosok, bejárták a világ egy kis részét. Voltak Miamiban, Hondurason, Belizeben, Mexikóban, a Kajmán-szigeteken, körbejárták Portugáliát és az Azori-szigeteket. Balázs a labdarúgó Európa Bajnokságon élőben, Franciaországban követte a magyar válogatott sikertörténetét. Terveik szerint az őszi kirándulásuk New Orleansbe vezet, és ezt a fárasztó kirándulást a Karibi-térség valamelyik szigetén fogják kipihenni…
Új emberekkel és a régiek segítésével a dupla jövedelemért
Persze ezért dolgozni is kell, ezért júliustól a jövedelmük megkétszerezésén dolgoznak. Azt a célt tűzték ki maguknak, hogy július-augusztusban a lehető legtöbb embernek mutassák meg a nagy üzlet lehetőségét, és emellett a jelenlegi munkatársaiknak is igyekeznek megadni a maximális támogatást. – Önálló üzletépítőket/vezetőket keresünk/nevelünk. Mindent a munkatársainkért, de amit meg tudnak csinálni, azt nem végezzük el helyettük. Olyan ez, mint a gyereknevelés. Ha mindent te akarsz csinálni, még akkor is, ha a gyereked már felnőtt, soha nem lesz önálló, sikeres ember – állítják egybehangzóan.
Büszkék a vezetőikre
Az összes vezetőjükre nagyon büszkék. Radányi Marcsi óriási változáson ment keresztül, a csapatát példaértékűen, önállóan vezeti. Kubala Katalin a csapatban a leggyorsabban lett HV. Rengeteget képzi magát, ezáltal nagyon gyors változáson ment keresztül, és ahogy változott a személyisége, nőtt az üzlete is. Bezeczky Gizus példaértékűen és másolhatóan dolgozik.
BEZECZKY GIZUS: MEGTANÍTOTTAK MINKET VÁLTOZNI
Gizus, a legdinamikusabban fejlődő vezetőjük a következőket mondja Ildikóékról:
„Ildikó és Balázs megtanította nekem, s csapatomnak, hogy ha valaki változást akar, akkor változnia kell, s akkor minden megváltozik körülötte is. Amennyiben valaki meg tudja mutatni a sikerhez vezető utat, annak segíteni kell, és nekem és csapatomnak igenis meg tudta mutatni, amiről csak hálával és szeretettel tudok beszélni.
Távolság nem akadály
A távolság (kb. 80 km) sem okoz problémát Ildikóéknak – a havi rendszeres törzsasztalokra felkészülten, a legfrissebb információkkal, tervekkel érkeznek és adják át nekünk az általuk már használt, az előrelépéshez szükséges információkat.
Igazi példák: céltudatosak, segítőkészek
Céltudatosan építik a hálózatot, és megtanították nekünk, hogy a megtervezett munkával igenis valóra válhatnak álmaink. Nemcsak példaértékű, céltudatos vezetők, hanem segítőkész személyiségek, aki mindig tudják inspirálni a munkatársakat és tisztelettel tudnak bánni az emberekkel. Megtanították azt, hogy a másolás igenis fontos! Nem mindegy mit másolunk – és hogyan…
Mindkettejüknek köszönet
Balázst külön ki szeretném emelni, hogy fiatal kora ellenére igenis felnézek rá, tanulok tőle és szinte várom azt, hogy mikor tudunk beszélni arról, hogy mi is fog továbbvinni a fejlődéshez. Ildikónak pedig köszönöm, hogy megtanított arra: igenis legyenek álmaim és céljaim… igen, vannak. KÖSZÖNÖM! Mindketten célorientált, energikus vezetők. Köszönöm, hogy megismerhettem Ildikót és Balázst.
Házlátás a téglában
Mint tanítják: MINDEN CSODA A TIÉD LEHET, A LEGMERÉSZEBB ÁLMAIDAT IS MEGÉPÍTHETED. MINDEN TÉGLA LERAKÁSÁHOZ TÜRELEM KELL, KITARTÓ SZORGALOM, S FŐLEG HIT, HOGY EBBŐL VÉGÜL HÁZ LEGYEN. MINDEN EGYES TÉGLÁNÁL LÁTNI KELL A HÁZAT, EZ A HIT.
Nekem és Csapatomnak az itt leírtakat tanítják, mi pedig másoljuk és tovább adjuk. Köszönöm, hogy megoszthattam: Bezeczkyné H. Gizella”
Katedrálist építenek, pompásat…
Zárásképp az anya-fia sikerpáros azt az idézetet küldi mindenkinek, ami arról szól, hogy ne csak a következő, fárasztó, komfortzóna elhagyását jelentő lépéseket lássuk magunk előtt, hanem azt a nagy valamit, azt a katedrálist, és a csodás jutalmakat, ami ebből a nagyszerű munkából kijön. Christopher Wren, aki a londoni Szent Pál Katedrálist (a világ legszebb épületeinek egyikét) tervezte, írt azoknak az építőmunkásoknak a reakciójáról, akiket megkérdeztek, hogy mit csinálnak. Azok a munkások, akik fáradtan és egykedvűen végezték a munkát, így válaszoltak: „Téglát rakok” vagy „Követ hordok”. Egy munkás azonban, aki éppen maltert kevert, nagyon vidámnak és lelkesnek tűnt. Amikor megkérdezték tőle, hogy mit csinál, azt válaszolta: „Egy pompás katedrálist építek.”