Ivóvízként sokszor és sokan csapvizet vagy ásványvizet fogyasztanak. Hogy mi folyik a csapból? Természetesen hivatalosan bevizsgált, ivásra alkalmasnak minősített víz, de azt is tudjuk, hogy rengeteg ponton az úgynevezett fertőtlenítést klórral érik el, amiről pedig tudjuk, hogy… Itt egy összetett elemzés következhetne ennek a vegyi anyagnak a hatásairól, a világháló tele van vele. Nem is tisztünk ezt megítélni, csupán felhívni a figyelmet, hogy sokan ezt isszák, ezzel főznek, ebből készül a kávéjuk, a teájuk stb. Ugyanakkor a napokban járta be a hazai sajtót egy hír, mely szerint egy másik megoldási lehetőség, a palackozott víz a benne lévő mikro- és nanoműanyag részecskék számát tekintve akár százszor rosszabb lehet, mint korábban gondolták – ez derült ki ugyanis a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmányból (forrás: origo.hu). És persze, ott a Biocom megoldása évtizedek óta: a víztisztító berendezéssel szűrt víz… De mielőtt a harmadik mellett érvelnénk, megkérdeztük dr. Simon László c. egyetemi docenst, akit vízszakértőnek is hívnak, hogy egyáltalán, miért olyan fontos a tiszta ivóvíz?
Mit is iszunk meg?
Visszatérve még a kiindulóponthoz, egyben a klórhoz: az ipari méretű víztisztítás során ez arra szolgál, hogy elpusztítsa a nem kívánt baktériumokat, élőlényeket a vízben. De ugyanezt teszi a bélflóránkkal is, ami folyamatos kihívást jelent a szervezetünknek – hívta fel a figyelmet dr. Simon László. Amit kevesen tudnak: a klór „elektronrabló”, és használatával az ivóvíz elveszti az elektrontöltöttségét, az „éltető erejét”. Ha egy sima szénszűrővel kiszűrjük a vízből a klórt, attól még a klórszármazékok benne maradnak, amik eléggé agresszívak. Mivel a víz egyébiránt testünk jelentős részének alkotóeleme, nem nehéz megkockáztatni, hogy az elfogyasztott víz vegyi szennyezettsége is közrejátszhat az egészségi állapotban. Pasteur korábban úgy fogalmazott: „Betegségeink 90%-át megisszuk”. Sokan gondolják, ma talán jobb a helyzet, pedig a WHO jelentése megerősíti Pasteur korábbi kijelentését, amely szerint: „a vegyi anyagok, mint potenciális kóroki tényezők több betegséget okoznak, mint az összes egyéb kóroki tényező együttvéve (baktérium, vírus, gomba stb.)” – idézte az egyetemi docens.
Vegyi koktél a testben?
Dr. Simon László rámutatott, ma egy újszülött köldökzsinór-véréből átlagosan 300 szintetikus anyag, köztük számos növényvédőszer és egyéb hormonkárosító anyag mutatható ki, amiknél nagy az esély, hogy egy részük az „ivóvízzel” kerülhet be az anya szervezetébe. Mint mondta, Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője így ír: „a jelenlegi előírások egyáltalán nem védenek meg minket a vegyszerek káros hatásaitól. A különböző vegyi anyagok, a bennünk lévő vegyi koktél együttes hatásáról pedig szinte semennyi információnk sincs.”
Műanyagok mindenhol
Sokan gondolják ezért, hogy a palackozott vizek jelentik a biztonságot, csak azt nem tudják, hogy mind a csapvíz, mind az ásványvíz szinte ugyanabból a vízbázisból érkezik! További problémájuk a legújabb kutatások szerint a palackozott vizeknek, hogy egy literben átlagosan 240 ezer műanyag részecskét számoltak meg, ami a korábbi becslések sokszorosát jelentik. Köztük vannak mikroműanyagok, amik már a teljes ökoszisztémában jelen vannak, míg a nanoműanyagok a placentán át a még meg nem született magzatok testébe is bekerülnek! (Forrás: origo.hu.) Martin Wagner mondta: „Ha műanyag palackos vizet iszol, akkor nagy valószínűséggel ösztrogénszerű anyagokat is iszol” – figyelmeztetett dr. Simon László.
Mitől különleges az RO, tehát a fordított ozmózis rendszer?
Napjainkban divat beszélni a megelőzésről, de ez többnyire csak elméleti szinten zajlik, és kevés eredménnyel, pedig már kiváló technológiai megoldások állnak rendelkezésünkre a víz tisztítására és a hidrogénnel való dúsítására. A megoldás: a víztisztítás a közművezeték végén reverz ozmózis elvű víztisztítóval! Az RO (reverz ozmózis rendszerű víztisztítók) a késői ötvenes évek „menj a Holdra és tedd virágzóvá a sivatagot” technológiai ideáljából nőttek ki. Kezdetben az RO membránokkal a sivatagos parti városok friss vízzel való ellátása volt a cél. Az első sikeres sótalanító üzemek az 1960-as évek közepén épültek Kaliforniában. Ezt követően indult el folyamatos fejlesztések mellett az RO rendszerek sikertörténete! A víztisztítás területén az RO membránok rendelkeznek a legkisebbnek tartott pórusszerkezettel, kb. 5 Å-től 15 Å-ig (0,5 – 1,5 nm) terjedő pórusátmérőkkel. Az RO-pórusok rendkívül kicsi mérete miatt csak a legkisebb molekulák (szinte csak a vízmolekulák) képesek áthaladni a féligáteresztő membránon. Továbbá az RO membránok nagy visszatartó képességgel rendelkeznek szervetlen sókkal és a töltéssel bíró szerves vegyületekkel szemben a membrán felületén kialakuló töltés-taszítás miatt – tájékoztatott a vízszakértő.
Biztonságos forrás a háztartásokban
Az utóbbi években ez a technológia a családi RO víztisztító rendszerek révén – amelyek elférnek a mosogató alatt – biztonságos háziforrást jelentenek a felhasználóknak. Az RO membrán önmagában eltávolítja a vegyi anyagok több, mint 96 százalékát, a benzol, a kloroform és higany kivételével. Míg a szénblokkos elő- és utószűrővel kombinált berendezések vizsgálatának adatai azt mutatják, hogy a kombinált RO és szénblokk rendszer a vegyi anyagok 98, vagy több százalékát eltávolítja, sőt az esetek döntő többségében a csökkentés mértéke 99 százalék feletti. Ma már minden család, minden munkahely rendelkezhet megfelelő víztisztítóval!
Új visszaváltási rendszer
Arról nem is beszélve, hogy az idei év elejétől érvényben lévő állami rendelkezések is a zöld gondolkodás mentén születtek, melynek a Biocom hosszú ideje zászlóvivője a maga sajátos eszközeivel. Eszerint ugyanis azt a folyamatot kívánják elősegíteni a visszaváltási rendszer átalakításával, a betétdíjas rendszerrel, hogy még kevesebb műanyag hulladék keletkezzen, amely egy újabb lépés a tisztább világ felé. A hálózat egyébként folyamatosan és régóta kommunikálja, hogy a palackozott vizek fogyasztása amellett, hogy hosszabb távon jelentősen drágább a víztisztítós megoldásnál, cipekedéssel, kényszerű logisztikával és környezetterheléssel is jár, és mint érzékelhetjük, a szelektív gyűjtés elve sem teljes megoldás. Ugyanis jól tudjuk: a nem keletkezett hulladék a „legjobb” hulladék!
És hogy mit jelenthet az éltető, tiszta víz fogyasztása a gyakorlatban?
Összességében: egészséget. Egészségesebb gyermekeket, vitálisabb felnőtteket és sokkal életerősebb nemzetet. Ha legalább a vizünkből kiszűrjük a potenciális veszélyforrást, amit fentebb részleteztünk, és meg is isszuk a tisztított verzióból a napi testsúlykilogrammunknak, valamint életvitelünknek, korunknak megfelelő mennyiséget, a szervezetünk is felsóhajthat, és hálás lesz érte. Ami az egyénnél egy jelentős terhelő faktorral kevesebb, az összeadódva akár nemzetgazdasági szinten jelenthet pozitív többletet – mutatott rá dr. Simon László. Arról pedig még nem tettünk említést, hogy az így előállított víz friss és kifejezetten kellemes, jóízű. Már csak ezért (is) érdemes!
