A képen Némethné Erika sikere mellett a családi támogatás is megjelenik
A 2025-ös év nagy lendülettel indult Németh Attiláné számára, rögtön január elején, ami azóta is töretlen. Szinte szárnyakat kapott Erika! Az április hónap egyik legjobb vezetője a cégvezetéstől is megkapta a visszaigazolást érzéseire, hiszen ő vezetheti az egyik felmatricázott díszautót. A Kosiba-ág vezetője sok mindent megtanult magáról az idáig vezető úton, ami hasznos lehet a kedves olvasóknak is. Például: a görcsösség elengedése, a pontokkal való tartalékolás elhagyása, a hit önmagunkban, a vágy a változásra, és némi „spiri” dolgok mellett a munkáról is szót ejt. Méltán, hiszen csak jó példa lehet az, aki beülhet egy menő járgányba…
A siker biztos jele, ha valaki ilyen közelről fotózhatja az Audit, mindjárt az átvétele előtt…
Vágy a változásra
Azt kérdezi tőlem mindenki, hogy mi történt, mi változott? Úgy gondolom, hogy ez összetett dolog. Az út, amiről beszélünk, sok összetevőt tartalmaz. Első körben a vágy a változásra, az igény, késztetés arra, hogy változást szeretnél, mert nem érzed jól magad a bőrödben. A lehetőséget a változásra addig keresed, amíg rád nem talál.
Örök emlék a serleg átvétele is
Hit – magamban
Aztán a hit, hogy tudok változni, és utána hatékonyabban dolgozni, hiszen hiszek magamban, az erőmben, a tudásomban. Itt válik majd az ember tudatossá, magabiztossá.
A férje is szívesen odaállt a fotóhoz
Miért?
A miért a legfontosabb. Miért szeretnél változni? Miért a Biocom? Miért éppen a Biocom és nem más terület? Sok-sok miértre kell válaszolni, és ha megvan az út, akkor megvan a csapat, akikkel tudsz azonosulni, együtt dolgozni, fejlődni.
SikerZóna szemlélet
Nekem például sokat segített a SikerZóna csapat. Az a más szemlélet, ahogy másként nézünk rá dolgokra. Sőt, mélyebbre nézünk a témákban, és addig beszéljük át, amíg le nem esik. Önmunka ez a javából, de megéri!
Végre újra önmagamért dolgozom
Az én miértem: az idők folyamán ez is változik. Először a szabadság utáni vágy volt, hogy ne alkalmazottként kelljen dolgoznom, hanem önállóan, saját magamnak. Amikor ez megvalósult, akkor jött a lehetőség, hogy HV legyek. Sok emberrel sikerült beszélnem, élveztem azt az időszakot is. Aztán jött a megfelelési kényszer másoknak. Na ez nem jó irányba vitt, mert nem önmagamért dolgoztam, hanem más elvárása miatt. Ezt tettem le decemberben, és most megint nagyon élvezem a munkát, a sikert, ami inspirál. Saját magamat inspirálom. Egy-egy nap után, ha lehet vállon veregetem magam, de csak úgy szerényen. Szeretek emberekkel foglalkozni, beszélgetni.
Meg kell fejlődni a szinteket
És az, hogy lassabban halad az ember, mint más… Én azt tapasztalom, ha túl gyorsan lesz valakiből vezető, az mentálisan nem fejlődik olyan gyorsan, és nem is tudja megtartani a szintet. Azaz mentálisan, fejben is meg kell fejlődni a szinteket.
Elengedés görcsösség helyett
Aztán ott van az elengedés. Sokan azt mondják, hogy ez a „spiri” dolog, meg az Univerzum… hogy ezek humbug dolgok. Hát, én azt tapasztalom, hogy igenis van egy felsőbb éned, vagy felsőbb jóakaród és az terelget Téged. Tavaly télen, amikor végre elengedtem a görcsösséget, a pontok utáni remegést, akkor jött a fejlődés lendülete.
Egy kis fölösleges „tartalékolás”…
Képzeljétek el, saját magamat korlátoztam le, amikor már 4000 pont felett jártam, akkor megállítottam a lendületet azzal a gondolattal, hogy kell a következő hónapban is pont… Na ez szép volt, és erre mostanában jöttem rá!
Munka is kell hozzá…
Most az autónál is, április elején nagyon rágörcsöltem, nagyon szerettem volna megkapni. Aztán hó végén elengedtem, és csütörtökig már eszembe se jutott. Mégis sikerült megkapnom. Mi ez, ha nem az Univerzum üzenete? Persze a munkát bele kell tenni, nem arról szól a történet, hogy hú, de spiri vagyok és várok a sült galambra. Azért egy kicsit dolgozni is kell.
Szívvel-lélekkel
Mondtam már, hogy mennyire élvezem ezt a munkát? Ez a lényeg, szívvel-lélekkel csináljuk, megérzik rajtunk az emberek és vonzani fogjuk őket.
Az autó meghozza az érzést
Az autót pedig május 12-én vettem át a dabasi központban. Nem egyszerű megfogalmazni azt az érzést, hogy egy cég ilyen gyönyörű és nagyon drága autót oda ad hetekre, hogy menj és vidd hírét a Biocomnak. Igazi megtiszteltetés, hogy a munkánk elismeréseként megkapjuk azt a bizalmat, hogy vigyázol erre a gyönyörű autóra. Aki eddig nem vette volna komolyan önmagát, és nem érezte volna azt az önbecsülést, ami kell egy ilyen munkához, annak az autó átvétele 100 %-ban meghozza ezt az érzést!
Hadd lássák a szomszédok…
Tényleg nem lehet leírni, elmondani, ezt át kell érezni. Fantasztikus, felemelő, mélyen megérintő érzés. A ház előtt áll az autó, hadd lássák a szomszédok, és ha valaki nem venné észre, bizony elmondom neki, miért is áll a házunk előtt egy ilyen csoda, hatalmas Biocom felirattal.
Fókuszálj az élet szépségeire!
A férjem, aki a háttérben támogatja a munkámat, szerényen nem is akart a fényképeken szerepelni. Azt mondja ma délben nekem: ma merre megyünk az autóval? Hát nem imádnivaló az élet? Dehogynem, csak meg kell látni benne a szépségeket. Én mostanában csak erre fókuszálok!
Az út tesz erőssé
A végére pedig az egyik ideillő, kedvenc idézetem:
„A cél a csúcs, de az út tesz erőssé.
Minden lépés tanít, formál, közelebb visz önmagadhoz.
Ne csak a csúcsot nézd – élvezd az utat is, mert ott születik a valódi változás.
Közben pedig észre sem veszed, hogy egészen más emberré váltál…”
