Nagy Szilvia vajdasági hálózatvezető a kitűzője átvétele alkalmából, 2019. júliusában, a szerbiai csapat vezetőjével, egyben mentorával, Harmat Csabával
Nagy Szilvia 2014. június 27-én csatlakozott az Ökonet-Biocom programhoz – immár harmadik alkalommal. Egészségügyi nővérként mindig is kereste az alternatív megoldásokat, mert nem híve a gyógyszereknek, csak ha nagyon muszáj. Ez a harmadik regisztráció azonban sokkal többet hozott számára, mint a problémák orvoslását, hiszen már a Molnár-ág teljes jogú hálózatvezetőjeként dolgozik Harmat Csaba csapatában. S ha még hozzátesszük, hogy egy Unión kívüli, s a Biocom által is hivatalosan csak az elmúlt hónapokban megnyitott országban, sikerének még magasabb az értéke… Következzenek egy vajdasági HV gondolatai, telve – ahogy ő fogalmazott aláírásában – tisztelettel, szeretettel és végtelen hálával.
Osztoznak az elismerésben a mentorával
A Grapefruitmag-kivonat bizonyított először
Két lányom kisgyerekként sokat betegeskedett. A gyerekorvostól vagy antibiotikumot kaptunk, vagy azt, hogy nem tudnak már mit kezdeni az állapotukkal… 2004-ben találkoztam először a számunkra megoldást jelentő Grapefruitmag-cseppel, ami azóta sem hiányozhat a házipatikából, valamint számos Biocomos termék, amiket folyamatosan használunk – a „hivatalosak” helyett is.
A HV-avatásán 2019. májusában, Szegeden
Más volt a fejemben…
2014 nyarán viszont valami más is megfogott. Közvetlen szponzorom, Gulyás Attila, az akkori párjával elkezdett foglalkozni a programmal. Mivel Attila tudta, hogy én már használok terméket a hálózatból, meghívott egy házi tájékoztatóra, „tömegnek”. Harmat Csaba felső szponzoromat akkor hallgattam meg harmadszor. Mi volt más, mint előtte? Ami a fejemben volt…
Egy mórahalmi, Molnár-ágban tartott csapatépítés résztvevőjeként
„Kigyulladt a lámpa”
Másra kerestem a megoldást! Arra, hogy kilépjek a hagyományos gyógyításból, mert az már nem az volt, amiért én a nővéri hivatást választottam. Kigyulladt a lámpa! De ez az út nem volt olyan egyszerű. Először rendet kellett tenni a fejembe, az életemben. Ferenczy László szavaival élve „Tudd, honnan indulsz, hova tartasz, fizesd meg előre az utazás árát és soha ne add fel!” Így tettem!
Az első saját, maga által szervezett egészség estjén
Kialakult a cél, és Harmat Csaba segített
Rendszeresen-rendszertelenül, néha mentorom unszolásásra mentem képzésekre, ahol életképeket mutattak nekünk és módszereket, hogyan valósíthatjuk meg a nekünk legjobban tetszőt. Lehetőségeket is kapunk folyamatosan, hogy megtapasztaljunk olyan életérzéseket, melyekről sokan csak álmodnak (nyeremény wellnessek, jutalomképzések). Ezekből a képekből alakult ki a „CÉL”. Jobb életminőségben élni „mert mindenki jobb sorsra érdemes” – Lőrincz Jánost idézve. Ebben nagyon nagy segítségem volt Harmat Csaba mentorom, aki akkor is hitt bennem, amikor én már – és újfent – nem hittem. (Ezért is fontos a jó mentor!)
Az első családi napon, Magyarkanizsán
Mentoraikkal
Íme, a lényeg a feliratban!
Harmadállás helyett
Igazából az út ott kezdődött, amikor én magam el tudtam hinni azt, hogy „Meg tudom csinálni!” Ez 2018 nyarán volt. Akkor döntöttem el igazán, hogy HV akarok lenni. Mert ezen a szinten fizetnek annyi jutalékot (vagy még többet is), mint az akkori fizetésem. Ehhez változtatnom kellett, mégpedig az időbeosztásomon és a prioritásokon.
Wellness-pillanat, Mórahalomról
Munkanélküliség vagy igazi szabadság??
Döntenem kellett a főállásom (nővér), a másodállásom (masszőr) és a Biocom között. Szempont az volt, mi veszi el legtöbb energiát és időt, és ennek függvényében mennyi jövedelmem van belőle. A főállásomnak kellett menni. Szeptember elején beadtam a felmondásom és november 1-vel munkanélküli lettem, vagy inkább szabad ember? (Itt a jutalékom fele volt a munkahelyi fizetésemnek).
Családi napon, Szatymazon, 2019-ben
Így kezdődött
Egy ágverseny segített magasabb szintre lépni
Jött a tervezés, az időgazdálkodás… Amikor egy csomó idő felszabadul, az emberrel nagyon könnyen el tud szaladni szekér (könnyen jöhet a halogatás, van idő…) Ennek megoldására jött egy jó lehetőség, január 1-vel indult az ágverseny a Molnár-ágon. A decembert záró csoportponthoz viszonyítva 1000 pontot kellett fejlődni, majd ugyanezt februárban és márciusban. Megcsináltuk a csapatommal, akikre nagyon büszke vagyok! Tervezett, szervezett, tudatos munka gyümölcse volt ez. Tehát márciusban Társult Hálózatvezető lettem, májusban hálózatvezető és júliusban megkaptam az arany kitűzőt.
Tényleg az út a lényeg…
Leírhatatlan érzés! Higgyétek el, ebben a történetben nem az arany kitűző, vagy a minősülés a lényeg, hanem az ezekhez vezető út. Az a fejlődés, amin keresztülmentem.
A Molnár-ág vezetőinek tagjaként, a tréningen
ÉN lettem!
Lehet, sokatokban most megfogalmazódik az, hogy de sokáig tartott. Igaz! De mindeközben én kiléptem 20 évnyi házasságból (amit hamarabb nem mertem), önerőből vettem egy házat-otthont (ami a telefonom előlapján volt 2 évig), megtaláltam a társam abban a személyben, aki elhívott arra a háziinfóra „tömegnek”, elengedtem az állásomat (amit belém neveltek, hogy azt „nagyon meg kell becsülni”), megtanultam álmodni (mert gyerekként kinevelték belőlem az álmodozást: „úgyse lesz belőle semmi”). Én, ÉN lettem! Igen, „egy egyszeri, megismételhetetlen csoda lettem!” (Ahogy Ferenczy László hangoztatja folyamatosan.)
Életérzés! Avagy: ilyen, a Bikácson átélhető élményeket is kínál a vezetői lét a Biocomban.
A bikácsi jutalompihenésen, a vezetőkkel. (Balról a második az ágvezető, Szélpál Andrea.)
Miattatok írom
Ez a cikk nem azért íródott, hogy mutogassam magam vagy az életem, hanem azok miatt, akik félnek, vacillálnak, hogy belekezdjenek-e, tovább lépjenek-e? Higgyétek el a lehető legjobb helyen vagytok! A Biocom „A LEHETŐSÉG” az ÉLETETEKBEN! Higgyetek magatokban! Menjetek képzésekre, tanuljatok, és az ott tanultakat. Csináljátok, csináljátok és újra csak CSINÁLJÁTOK! A magatok sebességével! A lényeg, SOHA NE ADJÁTOK FEL!
Vezérlőelv
Kedvenc idézetem: „A második életed akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egy van.”
