Felvirradt ez a nap is, mindenfelől indultak a kisebb-nagyobb konvojok Mórahalom irányába, a tavaszi Tudatos Vezető Képzésre, ahol mindenki izgatott volt és derűs volt – a csapat munkatársának, Sirkóné Gulyás Gabriellának a megfogalmazásában így indult a kétnapos együttlét. A tények: a Tóth-Wolford vezetőpáros által menedzselt nemzetközi csapat május első hétvégéjén beköltözött a mórahalmi négycsillagos Colosseumba, hogy tudatos vezetők távozzanak onnan. Az alábbi beszámolóból az is kiderül, hogyan valósították meg ezt célt…
A tudatos vezetőket képző tréning eszményi helyszíne
Érzelmes kezdés Tóth-Wolford Erikával
Ahogy Tóth Lali kérte, idejében érkeztünk, letelepedtünk és íróeszközökkel, jegyzetfüzetekkel szórtuk tele az asztalokat. Az ismerkedés, üdvözlés után először Tóth-Wolford Erika mesélt a kezdetekről, személyes és szép emlékekkel megtűzdelve, megváltoztatva egy picit a nap kezdetének tematikáját. Ennek köszönhetően már az első órában könnyesek voltak a szempillák – családias és megkapó volt a kezdet.
Tóth-Wolford Erika személyes hangvételű előadással indított
Kemény szakmai anyag
Az első napról: igazi szakmai nap volt, olykor kemény és „gatyába rázó” szavakkal. Hullottak a „csoportpont”, „mélység”, „turbózás”, „bónusz” varázsszavak.
A tréningterem igazi szakmai műhely volt
Interaktivitás, egymásnak is segítve
Aztán a szünetek kávéillata és az ebéd utáni jóllakottság után jött egy kis interaktivitás. Felépítettük élő struktúránkat egyéni történeteinkkel érzékeltetve, min múlhat egy új kapcsolat, egy új munkatárs, mit hozhat a „jó szerencse”. „Kérd és megadatik…” éppen akkor és éppen ott jött el az az ember, akire szükség volt.
Az interaktivitás jegyében sokan kaptak mikrofont
Egy kis wellness…
Öt óra táján szétrebbentünk és beköltöztünk, megcirógatta a bőrünket a gyógyvíz. Lazulhattunk egy kellemeset vacsora előtt.
Fakultatív, de telt házas este
Fakultatív jelleggel este kilenckor felmentünk még a nagyterembe, beszélgettünk, kérdezgettünk. A csapat lelkesedését jellemzi, hogy szinte mind ott voltunk ismét… és Lali még jó másfél órát írt, magyarázott, rajzolt, segített. Mint egy kiváló tanár!
Tóth Lali még este is kezébe vette a mikrofon mellett az írószerszámot
Molnárné Andrea: Ne hagyjuk, hogy letörjenek!
Másnap frissen és kipihenten, egy remek reggeli után megint bevettük a „várunkat” a negyediken, ám most ott állt Laliék mellett egy elbűvölő jelenség csinosan, lobbanó hajjal és temperamentumos hanggal: Molnárné Szélpál Andrea ágvezető tanított bennünket olyan szeretettel és tűzzel, hogy ittuk minden szavát. Mesélt az önértékelésről, önbizalomról, lelkesedésről, kedves és csattanós poénokkal oldva a mondandója komolyságát. Elmondta, hogy senki által ne hagyjuk letörni magunkat, hogy legyen egy éves, öt éves, sőt egy napos tervünk is. A segítség fontosságáról, a korrektség és becsület állandóságáról is szólt, merthogy a mások szemébe és a tükörbe is bele kell tudni nézni.
Kövess olyat, aki mutatni tudja az utat!
Emeljük fel a fejünket és csináljunk úgy, mint aki eltántoríthatatlanul eléri, amit akar. Hallottunk a türelem és felelősség fontosságáról, hogy légy bátor, ne maradj középszerű.
Ha a vezetői készséged még kialakulóban van, kövess olyan embert, aki tudja mutatni az utat. Tedd a legmagasabb polcra a céljaidat, mindent rendelj alá. És útravalóul: „Bármilyen nagy kihívást kapsz, birkózz meg vele”! Vastaps köszönte meg az előadását, óriási ereje volt.
Molnárné Szélpál Andrea, szegedi ágvezető vastapsot kapott az előadásáért
Csodaboszik Kaposvárról
Aztán jöttek a kaposvári „Csodaboszik”. Rögtön megkaptuk a választ, miért is lett ez a nevük. A vezetőjük, Szabóné Gyarmati Tímea istenadta tehetség, egy jelenség, fiatal kora ellenére.
Összetartja a minden színt felragyogtató kaposvári „Boszivirágot”. J Megtanították nekünk ezen a délutánon, hogy mindenkinek van valamiben kiemelkedő tehetsége, és a hatékonyságuk ereje is a csapatszellemben rejlik. Lali csak így summázta Őket:„Parádés Csapat!”
Parádés csapat Kaposvárról, Szabóné Gyarmati Tímea (középen, fekete felsőben) vezetésével
Tóth Lali: Építs hidat, amin átjönnek hozzád!
Végül mindenki összefoglalhatta, mit adott neki ez a két nap és mit mondana most, sommázva az együtt töltött időt, mit üzenne a képzésre érkező önmagának útravalóul. Itt is jöttek vallomások, könnyek és eltökélt szándékok. Végül Lali azzal bocsátott minket utunkra: „Építs hidat! A munkádat pedig akkor végezted jól, ha átjönnek rajta hozzád.” Ez egyetlen dolgon múlik: mennyire érzik biztonságban magukat az emberek veled.
Arany szavak, bevésendők.
Mindenki elmondhatta, mit adna útravalóul – saját magának
Két közös napunk margójára
Tartalmas, lelket felforgató és teljesen más rendbe rendező, IGAZI élménynapok voltak.
Köszönet érte a legjobb Párosnak: Erikának és Lalinak, akik nap, mint nap szívükön viselik munkatársaik sorsát, profizmusukkal és erejükkel pedig alkalomról alkalomra egyre magasabb szintre emelik csapatukat.
Jellemző pillanat: mindenkinek sokat adott a két nap, a köszönet jegyében
Írásos visszajelzések a tréningről:
Szabó Máté: A terem energiaoázissá változott
Tartalmas, a haladást elősegítő tanítást kaptunk az első napon, csodálatos vezetőinktől. A második napon olyan élmény adatott meg, amilyenben még nem volt részem. Az a terem egy energiaoázissá változott azoktól az emberektől, akikkel együtt voltunk.
Futó Dóra: Hosszú évek vívódásait tettem helyre
Negatív rekordot döntöttem, az első nap 10 perc után már sírtam, majd a második nap utolsó mondatát szintén így fejeztem be. Ezek a meghatottság és az öröm könnyei voltak, mert hosszú évek vívódását segítettetek helyre tenni magamban. Olyan energia és szeretet van a csapatban, hogy már-már félelmetes.
Lovas Laura: A könnyek magukért beszélnek…
Még mindig a hatása alatt állok! Motiváció! Lendület! Kitűzött cél! Energia! Ezeket biztosan magammal hoztam. Köszönöm, hogy megszerveztétek nekünk ezt a fantasztikus tréninget! Nagyon hasznos volt, örülök, hogy ennyi csodálatos, mély érzésű embert megismerhettem személyesen is! A könnyek magukért beszéltek!
Ronta Hajnalka: Fejlődés, személyiségváltozás, csapatmunka
Nehéz pár mondatban leírni, mennyire hálás vagyok a sorsnak, hogy közétek tartozhatom. Szerintem az egyik legjobb képzés volt. Egyre jobban összecsiszolódik a csapat. És tényleg hihetetlen fejlődésen, személyiségváltozáson megy mindenki keresztül. Mindenki egy külön csoda, és hihetetlen értékes ember… Annyi mindent tudunk tanulni egymástól. Ezek a képzések, tanulások, mindig csak előre visznek, és sosem érzem tehernek… Szeretném, ha ezt minél többen átélhetnék, mert nem lehet elmesélve átadni igazán sosem!
Tóth-Wolford Erika és Tóth Lajos csapata, avagy a Tudatos Vezetők. A főszervező házaspár a roll-up előtt mosolyog.
