Krizsán László a márciusi nemzetközi nagyrendezvényen, a Kongresszusi Központ színpadán, friss Ezüst HV-ként előadást tartva
Hol van már a „biofiú”, vagy éppen a vendéglátás kávéfelszolgálója, akiről jó két éve írtunk, amikor HV, azaz üzletember lett? Mára ez a tény kétszeresen is igaz. Azért, mert pont két lábbal minősült Ezüst Hálózatvezetővé nemrégiben, s e kettős egyike az élete párja. Így ők párban (ketten…) élik minden téren az életüket, egyre sikeresebben. A pároknak egyébként is páratlanul nagy szerepe van az életükben: a Czentlaki-család (Beatrix és Zoltán) igazi példakép nekik, az édesanya (Tóth Zsizsi) pedig Jámbor Gáborral az oldalán az örök, azonnali segítség – és szeretet. Ez sugárzik Krizsán László ezúttal saját kezűleg írt soraiból, s kimondatlanul is néhány tanács és az önvizsgálat. Az Ezüst-vizsgán mindesetre átment, s követheti ágvezető édesanyját az arany úton. Más dolga sincs, hiszen két éve felmondott a munkahelyén, hogy csak az üzletre koncentrálhasson! De inkább adjuk át innen a szót neki, aki a cikk címét is adta. A Biocomban dolgozók tudják: semmi túlzás nincs benne, hiszen aki eddig eljut, az valóban megérdemli. Még többet is!
A csapat gyűrűjében, Ezüst Hálózatvezetőként
Váltás a Biocomra
Pontosan két éve történt, hogy felmondtam az akkori munkahelyemen, és 100%-ban, üzletileg is elkezdtem foglalkozni a Biocommal. Nyilvánvaló, hogy komoly, élettapasztalatok és a már akkor is ismert vezetőim példamutatása befolyásolta a döntésemet.
Mindenben társamViszont a végszót mégis az az ember mondta ki, aki nélkül ma nem lehetnék az az ember, aki vagyok. Ő az én életem párja, Szentpáli Elena. Időközben ő is hálózatépítővé és vezetővé vált, s nagyon büszke vagyok rá.
Így lett Ezüst HV: mellette két hálózatvezetője, Krajcsó Erika és a párja, Szentpáli Elena.
Kitartás
Ha egy szóval akarnám jellemezni az elmúlt 2 évet, akkor azt írnám, hogy KITARTÁS. Tudomásul kellett vegyük, hogy akkori személyiségünket fejlesztenünk kell ahhoz, hogy vezetőkké tudjunk válni. Most már tudom, hogy ez az út sokkal hosszabb, mint akkor elképzeltem…
Képzések, miden mennyiségben
Két év alatt mérhetetlen mennyiségű tapasztalatot szívtunk magunkba. Háziinfók, Reg-Enor klubok, kulcsember-képzések, startképzések, jövő-képzők. Ezek mind-mind hozzásegítettek minket ahhoz, hogy elkötelezett, elhivatott, valódi Biocom vezetővé váljunk.
A csapat
Viszont kettőnk sikere, kettőnk munkája mit sem érne egy nagyon fontos dolog nélkül, amit úgy hívnak, hogy CSAPAT. A csapat határozza meg egy vezető létjogosultságát és ehhez a feladathoz is fel kellett nőni.
Az üzlettársaink a barátaink is
Ők azok az emberek, akiket a Biocom jóvoltából tekinthetünk ma csapattagjainknak, és ami a legfontosabb, barátainknak:
- Krajcsó Erika,
- Erika Anyu,
- Molnár Gabriella,
- Molnár Zsolt és Mira,
- Kónya László,
- Gulyás Tímea,
- Angyal Balázs,
- Gál Viktória,
- Angyal Katalin,
- Tóth Norbert,
- Bajzátné Bogdán Éva,
- Bajzát Attila,
- Háló-Vincze Ildikó,
- Háló Péter.
Egymást formáljuk
Nagyon igaz az a tény, hogy a minket körülvevő emberek hatással vannak az életünkre. Ezért köszönettel tartozunk a Czentlaki-ágon belül minden barátunknak! Akarva akaratlanul is tanulunk tőletek és formáljátok személyiségünket.
Köszönet az ágvezetésnek!
Szeretnék kiemelni két személyt, akik a kezdetektől fogva ott voltak mellettünk és fogták a kezünket. Pedig akkor még nem igazán lehetett tudni, hogy mi is lesz belőlünk. Ők: Czentlaki Zoltán és Czentlaki Beatrix. Ők ketten mindig megerősítik bennem azt az érzést, hogy a legjobb helyen vagyunk, a legjobb emberek közt. Köszönjük, hogy vagytok nekünk!
Drága édesanyám…
És a végére tartogattam az egész írásom koronáját. Egy ember van, aki mindezen jó érzéseket felülmúlja bennem, akinek mindent köszönhetek. Ő az én Édesanyám, Tóth Erzsébet, mindannyiunk Zsizsije. Az ő személyisége és példamutatása az, ami ezt a csapatot igazán csapattá teszi. Két emberöltő is kevés lenne, hogy megköszönjük neki mindazt, amit kaptunk tőle. Ezt úgy érzem, írhatom mindannyiunk nevében!
A csapat gyűrűjében, Ezüst Hálózatvezetőként
